Orbán Viktor miniszterelnök december 17-én Bukarestben aláírja az Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül Magyarországra áramot szállító villamosenergia-hálózatról szóló szerződést - erősítette meg az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az erről szóló romániai sajtóhíreket.
A Tanács megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára. A javaslatot a Tanács a mai napon írásbeli eljárás keretében fogadta el, és azt a jövő héten történő esetleges elfogadása céljából benyújtják az Európai Parlamentnek - derül ki az Európai Tanács oldalán megjelent közleményből. Lényegében tehát lehetővé vált, hogy akár Magyarország kihagyásával is hitelt adhasson az EU Ukrajnának.
Interjút adott az árplafon eltörlése és az extraprofit-adó emelése után a Telexnek Hernádi Zsolt. A Mol vezérigazgatója többek között elmondta, hogy hetek kellenek ahhoz, hogy ismét a megszokott szinten legyen hazánkban az üzemanyag elérhetősége, ez egyébként egybecseng Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetőjének vélekedésével is. Hernádi szerint bár az árplafon egy átmenetileg szükséges intézkedés volt a kormány részéről, de a problémák kialakulása miatt lépni kellett. A cégvezér a Barátság kőolajvezetékről, az orosz olajtermékekre vonatkozó szankciókról és a százhalombattai finomítót érintő fejleményekről is beszélt.
Hozzávetőlegesen 15 százalékos minimálbér-emelés várható januártól – árulta el az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Nyilatkozatából az is kiderült: közel lehet a munkavállalók és a munkáltatók közötti megállapodás a jövő évi béremelésről.
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a cég vezetésének meghívására részt vett a Mol-csoport igazgatósági ülésén - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja - jelezte Orbán Viktor miniszterelnök Facebook oldala. A lépés nem meglepetés, a Mol így is jelentős profitot könyvel el, a büdzsének pedig jövőre nagy szüksége lesz plusz forrásokra.
Magyarországnak létérdeke, hogy a nyugat-balkáni országok minél hamarabb az Európai Unió tagjává váljanak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán látható videóban.
Brüsszelnek az energiaválság túlélésére kéne fókuszálnia Orbán Viktor miniszterelnök szerint – írja a The Press United. Orbán egyetértett Emmanuel Macron francia elnökkel, aki szerint a szankciók jobban fájnak az EU-nak, mint az USA-nak.
Az energetikai infrastruktúra összekötése Magyarország és Szlovénia között szimbolizálja a két nép jövőbe vetett reményét is - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a szlovéniai Cirkovcében a Cirkocve-Pince villamosenergia-távvezeték átadóünnepségén. Energetikai kérdésekben Orbán Viktor azt mondta: Magyarországnak három lehetősége van, ha tovább akarja növelni függetlenségét az orosz energiaforrásoktól Románia, Horvátország és Szlovénia irányában. Magyarországot mindhárom irány érdekli, mert a függőséget szeretné felszámolni, hogy minél több választási lehetőség legyen.
Péntek reggel fél nyolctól interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak. A kormányfő elmondta, Magyarország nem támogatja a globális minimumadó bevezetését, szerinte munkahelyek tízezrei szűnnének meg emiatt Magyarországon. Elmondta azt is, Magyarország továbbra is importáklhat olajat, nekünk nem kell tartani attól, hogy ellátási problémáink lesznek, ám az olajár Magyarország számára is problémát jelent. Elmondása szerint az elszállt energiaárak miatt évente 4000 milliárd forint hiányzik a magyar költségvetésből, és ezt valahogy elő kell teremteni, ezen dolgoznak jelenleg.
Rendkívüli, válságos helyzetekben, mint a mostani energiakrízis, a láthatatlan kéz nem jól működik, ilyenkor az pofonokat oszt, ezért van szükség az állami beavatkozásokra - fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a KAVOSZ "20 éves a Széchenyi Kártya Program" című ünnepi gálarendezvényén. A kormányfő a programmal kapcsolatos visszaemlékezése után értékelte az aktuális gazdasági helyzetet és a legnagyobb kihívásokat, ami szerinte az energiaár, az infláció és a kamatok emelkedése. Egy ilyen válságos helyzetben tervezi újra a kormány a jövő évi költségvetést, jelzése szerint rendeleti úton. Az elsődleges cél a rezsicsökkentés fenntartása, és az ehhez szükséges költségvetési fedezet előteremtése. A költségvetési mozgástér szűkösségével kapcsolatban jelezte: a költségvetés a falnál van, például egy járulékcsökkentést már nem tud kigazdálkodni jövőre.
Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozva a már korábban kihirdetett háborús veszélyhelyzet hatályát hosszabbította meg a kormány egy hétfői rendeletével.
Orbán Viktor miniszterelnök, a Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) alelnöke szombaton videókonferencia keretében részt vett a jobboldali világszervezet Panamavárosban zajló vezetőségi ülésén – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A szlovák miniszterelnök segítséget kért a szomszédos országok kormányfőitől, a jövő hónaptól a határhoz közeli külföldi, így magyarországi kórházak is tudnak betegeket fogadni Szlovákiából, írja az Infostart.
Egyetértettek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben, abban, hogy Ukrajna területi egységét meg kell őrizni, az ott dúló háborút minél hamarabb be kell fejezni, s hogy Oroszország nem jelenthet veszélyt Európára - állapította meg a négy miniszterelnök egybehangzóan a kassai találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón csütörtökön. Eduard Heger szlovák kormányfő segítséget kért hivatali partnereitől az országában körvonalazódó egészségügyi válság kezelésére, miután a pozsonyi kormánynak továbbra sem sikerült végső megegyezésre jutnia a béremelési követelésekkel előálló orvosi szakszervezetekkel, és több mint kétezer orvos adta be felmondását.
"Úgy érezzük, hogy minden akadály elhárult az európai intézmények, a Bizottság és Magyarország között, ami a megállapodást eddig hátráltatta" - jelentette ki az uniós források kapcsán Orbán Viktor miniszterelnök, a visegrádi négyek kassai találkozóját követő sajtótájékoztatón. Egy mai kormányzati háttérbeszélgetésen kiderült: a magyar kormány is csak a sajtóból tudta meg, hogy az Európai Bizottság szűkkörű felsővezetése tegnap váratlanul úgy döntött, fenntartja az eredetileg javasolt 7,5 milliárd eurónyi felfüggesztést a felzárkóztatási forrásoknál, mert elégedetlen a 17 féle magyar korrupcióellenes és közbeszerzési lépés eddigi végrehajtásával. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy "már van 18. igény is", és azt is teljesíteni fogjuk. A legfrissebb információk szerint azonban nem 17 vagy 18, hanem összesen 27 vállalást kell előre és maradéktalanul teljesíteni ahhoz, hogy a magyar kormány forrásokhoz tudjon jutni a helyreállítási programból.
Az Államadósság Kezelő Központ közzétette a mai állampapírpiaci referenciahozamait. A tegnap megállapított értékekhez képest a hosszabb lejáratokon emelkedtek a hozamok, ami minden bizonnyal az EU-s források körüli bizonytalansággal függ össze.
A visegrádi négyek kormányzói csúcstalálkozóján, Kassán beszélt nemrég Orbán Viktor, a kormányfő többek között elmondta, hogy minden akadály elhárult az Európai Bizottság és Magyarország között, ami a megállapodást eddig hátráltatta. Orbán hangsúlyozta továbbá, hogy a visegrádi négyeknek szerinte továbbra is van jövője, illetve hogy Magyarország támogatja Ukrajnát pénzügyileg, de azt nem támogatja, hogy az Európai Unió eladósítsa magát.